Adott a Biblia teremtéstörténete, melyet sokan sokféleképpen értelmeznek manapság. Ugye azt olvashatjuk, hogy Isten hat nap alatt megteremtett mindent, a hetediken megnyugodott.

Több variáció létezik ezen történet megmagyarázására, a legdivatosabb talán, hogy egy nap több ezer, avagy több millió év. Így volt az akkori világ embereinek megfogalmazva tulajdonképpen az evolúció. Hivatkoznak arra, hogy benne van a Bibliában, hogy Isten azt mondja, hogy ami nekünk egy nap, az neki ezer év. Igen, csak elfelejtik hozzátenni, hogy hogyan is folytatódik az idézet. 2Péter3,8: "...egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap." Itt Isten idő felettiségéről van szó, mivel ő ura az időnek is.

A legnagyobb probléma ezzel nem is ez. Mivel sok magát kereszténynek mondott ember állítja ezt variációt. A keresztény titulus Krisztust követő embert jelent. Olyan embert, ki hisz Jézusban, hiszi, hogy ő Isten egyszülött fia, kit azért küldte az Atya, hogy megtartsa a világot, aki hisz őbenne, örök élete legyen. Hisz az ő teremtő, szabadító erejében. Erről a Krisztusról prófétáltak sokan. Igen ám, de mi történik, ha keresztényként összemosom a teremtést az evolúcióval? A teremtés leírásánál láthatjuk, hogy a halál az első emberpár Istentől eltávolodott bűne miatt jött a világba. Azaz Isten a teremtés leírása alapján az embert örök életre szánta. Ennek bűn általi halálnak a megoldása a megváltási terv, miszerint maga Isten adja a megoldást, ami az ő fia, az ige, Jézus Krisztus. Ha a teremtés leírása szimbólikus, akkor a halál a fejlődés természetes velejárója, és nem az ember hozta a halált a világba. Akkor minek nekem a megváltás? Mitől is váltana meg, hiszen én alapvetően jó vagyok, amilyen vagyok, azt az Isten akarta, hogy olyan legyek. Akkor miért kellene nekem bármilyen megváltóban hinnem? Hol hinném én ilyen felfogással a szabadítást? És mitől is szabadítana meg? A bűntől? De milyen bűntől? Krisztus nélkűl is vannak nagyon jóravaló, nyugodt, kiegyensúlyozott, segítőkész emberek, kik a másikat nem prédának nézik. Pedig Krisztus azt mondta, hogy ő az út, az igazság és az élet.

Mellékesen az is bukta ezzel a dologgal, hogy Isten a harmadik napon teremtette a maghozó füveket, a gyümölcstermő fákat, azaz a növényeket. Teltek közben az évezredek és megteremtettea közben "negyedik napon" a Napot. Szegény növények. Elég érdekes lehetett nekik addig Nap nélkűl túlélniük.  Majd jött az "ötödik nap" és megteremtette a csúszó-mászó állatokat és a vizi állatokat. Tehát nem elég, hogy Nap nélkül kellett a növényeknek ellenniük, de a porzó rovarokat, bogarakat is nélkülözniük kellett.